A MAGYAR BOXER KLUB

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

 

I.

ÁLTALÁNOS RÉSZ

 

A Klub neve: Magyar Boxer Klub

A Klub székhelye: 2220 Vecsés, Lőrinci utca 55/A 45.

A bírósági nyilvántartásba vételi végzés száma, kelte: 47.Pk.60.019/2017/2.; 2017. február 12.

A Klub adóigazgatási száma: 18878349-1-13

 

II.

AZ EGYESÜLET CÉLJA

  1. A fajta állományának népszerűsítése, szakszerű tenyésztésének elősegítése.
  2. A fajtára vonatkozó populáció genetikára alapozott törzskönyvezés megvalósítása.
  3. A fajta tenyésztői, kedvelői részére a legkedvezőbb feltételek létrehozása.
  4. A fajtaleírás (standard) egyesületi tagokkal való megismertetése és az ezzel összefüggő kinológiai ismeretek bővítése.
  5. Tagjai érdekvédelmének ellátása.
  6. Fajtamentés.
  7. Állatvédelem.

 

III.

AZ EGYESÜLET JOGÁLLÁSA ÉS TAGSÁGA

Az Egyesület jogállása: önálló jogi személy.

Az Egyesületi tagság formái:

  1. rendes tagság MEOESZ szolgáltatásokkal
  2. tiszteletbeli tagság MEOESZ szolgáltatások nélkül
  3. pártoló tagság.

Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. A nyilatkozathoz – amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában.

Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. Az Egyesület részére jutatott adományokat a könyv szerinti értéken, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. A nem pénzeszközökben történő hozzájárulásokat a Közgyűlés döntése szerint a legcélszerűbb módon kell kezelni, felhasználni, illetve értéküket megóvni.

Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használható.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

 

IV.

AZ EGYESÜLETI VAGYON FELHASZNÁLÁSÁNAK MÓDJA

Az Egyesület vagyonáról való rendelkezés a Közgyűlést illeti meg. Az Egyesület vagyona, annak kamatai, valamint a támogatások teljes összegben használhatóak fel az Egyesület céljainak elérése érdekében.

Az Egyesület támogatásokat egyéni kérelmek vagy pályázatok alapján is nyújthat.

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását a Egyesület pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Az Egyesület vállalkozói tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel.

 

V.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

1. Az Egyesület szervei

1.1. Az Egyesület testületi szervei:

  1. Közgyűlés,

  2. Elnökség,

1.2. Az Egyesület tisztségviselői:

  1. elnök,

  2. Elnökség tagja,

  3. főtitkár

A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve.

A Közgyűlés a hatályos jogszabályoknak megfelelően gondoskodik az Egyesület gazdálkodási rendjének megvalósításáról. Az Elnökség az Egyesület általános ügydöntő, ügyvezető szerve.

 

2. Az Egyesület képviselete

Az Egyesület önálló, általános képviseletére – amennyiben az alapító okirat másként nem rendelkezik – az egyesület elnöke jogosult.

3. A Közgyűlés működése

A Közgyűlésen a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt.

A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az Illetékes Budapest Környéki Törvényszék elrendeli.

A Közgyűlést az elnök, írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább 15 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A Közgyűlés ülései nem nyilvánosak.

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%+1 fő jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb 1 hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely – a megjelent tagok számára tekintet nélkül – határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés – az eddig megjelölt feltételek esetén is – csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják.

A Közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén pedig a Közgyűlés által megválasztott levezető elnök.

A Közgyűlésen olyan indítványok tárgyalhatók, amelyek a Közgyűlés előtt legalább egy nappal az Egyesület főtitkárához beérkeztek. A Közgyűlésen résztvevők egyszerű szótöbbséggel további indítványok napirendre tűzését határozhatják el.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által két felkért tag hitelesít.

A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. §. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

A Közgyűlés, Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület főtitkára látja el.

A Közgyűlés, Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület székhelyén kifüggeszti.

Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

A Közgyűlés a Klub honlapján keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

  1. megválasztja az Egyesület vezető testületeit: az Elnökséget, valamint tisztségviselőit: az elnököt, alelnököt, elnökségi tagot, főtitkárt;

  2. határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;

  3. jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;

  4. meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét;

  5. tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;

  6. az Elnökség javaslata alapján dönt a tiszteletbeli tagságra jelölt személyek megválasztása ügyében;

  7. elfogadja az Elnökség éves beszámolóját;

  8. éves költségvetés megállapítása;

  9. Egyesülés más társadalmi szervezettel, valamint a feloszlás kimondása;

  10. a tisztségviselők visszahívása, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak, és lemondásuk elfogadása.

 

4. Az Elnökség működése

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a 3 tagú Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az elnök, alelnök, elnökségi tag. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. §. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább 5 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak legalább 50%+1 fő jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség ülései nem nyilvánosak.

Határozatképtelenség esetén a legkésőbb 15 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak 50%+1 fő jelen van.

Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

  1. az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

  2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

  3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

  4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

  5. az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;

  6. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

  7. az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

  8. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

  9. a tagság nyilvántartása;

  10. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

  11. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

  12. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;

  13. az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.

Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt. A kizárási eljárást első fokon az elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell. Lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A taggal az elnökség indokolással ellátott kizáró határozatát írásban közölni kell.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. Ezen felül a határozatot 30 napos jogvesztő határidőn belül bíróság előtt megtámadhatja.

Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül

– azt a tagot, aki hat hónapon keresztül az elnökség írásbeli felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével;

– azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

Az Egyesület tisztségviselői: az Elnökség összes tagja, az elnök, alelnök, elnökségi tag.

A tisztségviselőket a Közgyűlés választja. Az elnök megbízatása a megválasztás napjától 4 évre szól. A mandátum lejárta után az elnök e tisztségre két alkalommal újra megválasztható.

Az elnök feladatai:

  1. Elnököl a Közgyűlésen, az elnökségi üléseken, gondoskodik, ezen szervek üléseinek összehívásáról.

  2. Kezdeményező, javaslattevő jogkörrel bír, és a Közgyűlés utasíthatja a hatáskörébe tartozó feladatok ellátására, de hatáskört egyik szervtől sem vonhat el.

  3. Az Elnök képviseli az Egyesületet az FCI által mindenkor elfogadott magyarországi kinológiai csúcsszervezet küldött gyűlésein, közgyűlésein.”

  4. Ellát továbbá minden olyan feladatot, amely nem tartozik más szerv kizárólagos hatáskörébe.

 

5. A főtitkár

A főtitkárt az Egyesület Elnöksége nevezi ki.

A főtitkár feladatai:

  1. Az elnök, az Elnökség által meghatározott körben képviseli az Egyesületet,

  2. az elnökség konzultánsaként működik,

  3. az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését,

  4. tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról,

  5. előkészíti a vezető szerv, valamint a közgyűlés üléseit, biztosítja működését és gondoskodik az ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, őrzésről, a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli,

  6. Elvégzi mindazon feladatokat, amit az Elnökség számára kijelöl,

  7. tevékenységéről az Elnökségnek és az Elnöknek számol be,

A főtitkár megbízatása visszavonásig, illetve lemondásig tart.

 

VII.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Az Egyesület vagyonának kezelésével kapcsolatos technikai feladatok (pénzügyek, számvitel, adó stb.) ellátásával a Közgyűlés külső szervezetet megbízhat külön szerződés szerint.

Az Egyesület vagyonának felhasználásáról a Közgyűlés dönt. Évente meghatározza az Egyesület céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékét és felosztásuk módját.

A Közgyűlés gazdálkodási tervének és döntéseinek végrehajtásáról külön szerződés alapján külső szerv gondoskodik. Amennyiben a Közgyűlés az Egyesület vagyonának kezelésével külső szervet nem bíz meg, úgy az Elnökség tagjai kötelesek gondoskodni a gazdálkodási terv és döntések végrehajtásáról.

Az Egyesület nevében önálló aláírásra az Egyesület elnöke jogosult, amennyiben az alapító okirat másként nem rendelkezik.

Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az elnöknek korlátlanul lehetősége van. Két fő együttes aláírására az Egyesület képviselője meghatalmazást adhat.

Az Egyesület elnökét korlátlan utalványozási jog illeti meg. Az Egyesület elnöke az Elnökség tagjait írásban felruházhatja utalványozási joggal az esetleges korlátozások rögzítésével amennyiben megfelelnek a törvényi előírásoknak.

 

VIII.

KÖNYVVIZSGÁLÓ

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik (amennyiben erre igény merül fel) az Egyesület pénzügyeinek és a számvitel ellenőrzésére könyvvizsgáló megbízása.

A könyvvizsgáló megbízatása legalább egy éves időtartamra szól.

A könyvvizsgáló javadalmazásának mértékét a Közgyűlés fogadja el.

 

IX.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az elfogadás napján lép hatályba.

 

Kelt, Gyál, 2017. április 09.

 

A Szabályzatot az Egyesület Közgyűlésének 2017. április 09-én tartott ülése elfogadta és megállapította, hogy a jelen szabályzat hatályos.

  • 2017. április 16.